Az építőipari szerződések egyik kritikus pontja, hogy milyen elszámolási formában – átalányár vagy tételes elszámolás – állapodnak meg a felek, mégsem fordítanak erre kellő figyelmet a szerződéskötéskor. Bár a cím ennél sokkal tágabban értelmezhető, ebben a részben az építőipar területén leggyakrabban alkalmazott két elszámolási formáról lesz szó.

 Fotó: Pixabay

Nemrégiben hívott fel telefonon egy magánépítkező azzal, hogy elszámolási vitája van a vállalkozóval. A telefonbeszélgetés elején kérdésemre az elszámolás formáját nem tudta megadni, arra csak a beszélgetésünk részleteiből lehetett következtetni. De mik is ezek a jelek, amelyek a két elszámolási formát megkülönböztetik egymástól, és mikre szükséges figyelni?

• Tételes elszámolású szerződés esetén a vállalkozó az elvégzett munka ellenértékére jogosult. Jellemzően az elvégzett munkáról felmérési naplót kell (vagy kellene) vezetnie a vállalkozónak, amelyet aztán a megrendelő vagy képviselője (műszaki ellenőr) jóváhagy. Nem kell felmérési naplót vezetni abban az esetben, ha a mennyiségek a tervekről egyértelműen leolvashatók. Tételes elszámolás esetén a feleknek a szerződésben az egyes munkanemek egységáraiban is meg kell állapodniuk (tételes költségvetés), legalább egy előzetes árajánlatra történő hivatkozással.

Vita sok esetben olyankor alakul ki, amikor a terv (pl. a költségvetésben jelzett mennyiség) és a valóság jelentős mértékben eltér egymástól, és így a szerződésben megjelölt összeget a valóságban jelentős mértékben túllépik. Ez gyakran vezet vitákhoz, a felek közötti kapcsolat megromlásához, illetve előfordul, hogy a túllépés olyan mértékű, amelyre már nincs is fedezete a megrendelőnek.

Előfordulnak olyan vitás esetek is, amikor az elszámolás során olyan tételt jelöl meg a vállalkozó, amely egy másik költségvetési tétel részének tekintendő. Ezek utólagos, külön tételként történő elszámolása általában nem jogos követelés, az eredeti költségvetés egyes munkanemekre vonatkozó tételei már átalányárnak tekintendők, amelyek tartalmaznak minden olyan munkarészt, amely az adott munkanem megvalósításához szükségesek.

• Ha a felek a szerződésben átalányáras formában állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére általában nem jogosult (van kivétel, de erről majd egy külön bejegyzésben lesz szó). Ebben az esetben felmérési naplót nem kell vezetni. A szerződésben meghatározott ártól csak abban az esetben lehet eltérni, ha az előzetesen meghatározott munkafolyamat műszaki szükségesség vagy megrendelői igénymódosítás miatt bővül (pótmunkák). A bírósági gyakorlat azt mutatja, hogy az olyan munkák ellenértékére, amelyek a szerződéskötéskor nem voltak pontosan meghatározva (pl. a költségvetésben rossz mennyiségekkel szerepeltek), egyik fél sem tarthat igényt (csak akkor, ha a felek ebben menetközben kölcsönösen megállapodnak). Mind a két félnek célszerű már a szerződéskötést megelőzően ellenőrizni az egyes munkanemek mennyiségeit, a terveket összevetni a költségvetéssel.

A fentiek viszonylag egyszerűnek és egyértelműnek tűnnek, ennek ellenére a felek közötti viták gyakran vezethetők vissza az elszámolási mód, illetve az elszámolás tartalma körüli nézetkülönbségekre.

Különösen magánépítkezések esetén sokszor találkozunk olyannal, amikor a vállalkozó számlákkal igazolt költségeit szeretné elszámolni a megrendelő felé. Természetesen a felek akár egy ilyen elszámolási formában is megállapodhatnak, de ebben az esetben ezt kell(ene) a szerződésben rögzíteniük.

Gyakran előfordul az az eset is, amikor a szerződésben a felek átalányáras szerződési formában állapodnak meg, de a részszámlázásokat már tételes elszámoláshoz kötik. Ilyen esetben arra kell figyelni, hogy a részszámlák összege ne haladja meg a szerződéses összeget.

 Az elszámolás módja egy újabb olyan alkotóeleme a kivitelezési szerződésnek, amelynek egyértelmű rögzítésére a szerződéskötéskor kell kellő figyelmet fordítani, ha későbbi vitás helyzeteket akarnak elkerülni a felek.

Ön is talállkozott már hasonló esetekkel? Esetleg további kérdése merült fel az elszámolási módokkal kapcsolatban? Írja meg a hozzászólások között!