Építési-kivitelezési munkára vonatkozó szerződéseket a kivitelezési kódex szerint írásban kell kötni. Az ilyen szerződésnek vannak kötelező tartalmi elemei, és van néhány szempont, amire ajánlatos figyelemmel lenni. Nem mindegy például, hogy milyen részletességgel fogalmazzuk meg a szerződés műszaki tartalmát.

Photo by rawpixel.com from Pexels

Nem olyan régen történt, hogy egy lakástulajdonos felhívott, hogy tanácsot kérjen. A konyhai fal újraburkolását és a konyha-előszoba falfelületeinek festését rendelte meg egy vállalkozótól. A munka megkezdése előtt a felek szerződést kötöttek, mindketten aláírták, ám a szerződés meglehetősen hiányos volt. Nem elég, hogy a megrendelőnél lévő példányból a szerződés közbenső oldalai közül kettő hiányzott, de a felek a műszaki tartalmat sem rögzítették, tehát a szerződésből nem derül ki, hogy milyen munkák elvégzését vállalta el a vállalkozó, milyen minőségű anyagok felhasználásával.

A mennyiségi és minőségi mutatók pontos meghatározása kisebb mértékű munkák esetén (mint a lakásfelújítás) különösen fontos, mert ilyen esetekben tervek, amelyek a pontosabb műszaki tartalmat meghatároznák, bizonyosan nem készülnek. Célszerű lenne ilyen esetben, ha a szerződés mellékleteként a műszaki tartalmat, az elvégzendő munká(ka)t valamilyen mélységűköltségvetés határozná meg. Az idézett esetben például nézetkülönbség alakult ki a felek között arról, hogy a festési munkák a felületelőkészítés költségét tartalmazzák-e, mivel a szerződés nem ad választ erre a kérdésre, mint ahogy arra sem, hogy milyen anyagok felhasználásával kerül sor a felújítási munkák elvégzésére, és azokat ki biztosítja.

A többi mellett nem tartalmazta egyértelműen ez a szerződés az árat és a határidőt sem. Az előbbi összege csak a szerződés végén, az aláírás alatt szerepelt, kézzel ráírva a lapra, és közel 50 %-át a vállalkozó előlegként kérte, annak ellenére, hogy a főbb anyagokat (burkolólap, festék) a megrendelő biztosította.

Tehát esetünkben aláírtak ugyan egy több oldalas, elég részletes szerződést a felek, de az számos részletet nem, vagy hiányosan tartalmazott.

A vállalkozó a munkát csak részben végezte el, azt is elég rossz minőségben, de készre jelentette és követelte a teljes, a szerződésre kézzel ráírt összeget, amit a megrendelő kénytelen-kelletlen ki is fizetett.

Ezt követően kezdeményezett a megrendelő egy szakértői eljárást, amely megállapította, hogy a felületek nagyságához, a teljes munkafolyamat (festés előtti felületelőkészítéssel, bontási törmelék elszállítással) áraihoz képest a szerződésben vállalt összeg reálisnak tekinthető. Ugyanakkor a teljes munkafolyamat nem került elvégzésre, és olyan silány munkát végzett a vállalkozó, hogy a befejezés és javítás költségeit figyelembe véve csak a szerződéses összeg töredéke járt volna a vállalkozónak.

Sok tanulsággal szolgál ez az eset. Ezek közül témánk szempontjából kiemelendő, hogy a szerződésnek egyértelműen tartalmaznia kell a vállalkozó részéről elvégzendő munkák pontos műszaki tartalmát, annak mennyiségi és minőségi mutatóinak meghatározásával. Esetünkben ez egyebek mellett annak részletezését jelentette volna, hogy a bontási törmelék elszállítása kinek a feladata, a festés előtt a felületelőkészítést, glettelést a vállalás tartalmazza-e. A műszaki tartalom meghatározása történhet tervre való hivatkozással, részletes költségvetés alapján, vagy ezek hiányában akár a szerződés szövegébe foglalt részletes leírással is.

Ha kérdése van, vagy a kivitelezési szerződés műszaki tartalmával kapcsolatos észrevételt, tapasztalatot osztana meg velünk, a hozzászólások között megteheti!